Virágének



A szerelmem reménytelen,
mégsem vagyok boldogtalan.
Szerelemmel a szívemben
gazdagabbnak érzem magam.

Ép a lélek és ép az elme,
az ember sok mindent túlél,
de az nagy boldogság lenne,
ha rajtam megkönyörülnél.

Igen gyakran gondolok rád,
igen gyakran elképzelem,
hogyan ragyog rám az orcád,
és hogy kezed a kezemben.

Bizony, sokszor gondolok erre,
sőt, még vadabb dolgokra ennél.
Bizony, az sokkal jobb lenne,
ha rajtam megkönyörülnél.

Így is élek, így is halok,
nincsen nekem semmi bajom,
ha szerelmem nem akarod,
zokszó nélkül elfogadom.

De halálom órájában,
mikor a szív már nem remél,
könyörülj meg végre rajtam,
s tegyél úgy, mintha szeretnél!


Ugrás a dalaim oldalára