Írtam egy dalt a páromnak,
de azt mondta, nem vagyok épeszû.
Mi értelme van például annak,
hogy türürü türürü türürü?
De könyörgöm, mit mondjak,
hogy ne sértsenek a szavak?
Így minden egyszerû:
türürü türürü türürû...
Valaha szerettelek,
minden szép volt, nagyszerû.
De egyszer ennek vége lett,
s azóta türürü türürû.
Emlékszel, te meg a szomszéd,
az a gusztustalan, hájfejû,
mikor nem vártál haza még?
Türürü türürü türürû...
S mikor én, enyhén szólva,
türürü türürü türürû,
nem maradtál adós soha.
Türürü türürü türürû...
Egy ide, egy oda,
de nincsen nagy galiba,
mert így minden könnyû:
türürü türürü türürû.
Elénekelhetjük ezt a dalt,
mert mindig idõszerû.
Bolond, ki haragot tart,
mikor csak türürü türürû.
Te is türürü türürû,
én is türürü türürû,
az élet gyönyörû, gyönyörû,
türürü türürü türürû.