Szerencsétlen nap



Most úgy elcsüggedek!
Csak bámulnám az eget.
A depressziós gyógyszerem
jó előre beveszem.

Mert ez szerencsétlen nap,
ma csillagok hullanak,
ma a fejem is fáj,
és te is elhagytál.

Ésszel nem foghatom fel,
hogy miért hagytál el.
Megsértődni nem volt okod,
hisz régóta meg sem szólalok.

Nem szóltál hozzám te sem,
csak éldegéltünk csendesen -
s ami engem illet, boldogan,
de most mindennek vége van.

Ez a nap nem szerencsés,
ez a nap egy tévedés.
És ez addig így marad,
míg nem találok másikat,

míg nem találok másikat,
aki ugyanolyan hallgatag.
De ma erre gondolni sem szabad,
mert ez egy szerencsétlen nap.



Ugrás a dalaim oldalára