Tájékoztatás a weboldal használatához

Ezt az oldalt azért hoztam létre, hogy bemutassam az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) posztkoordinált visszakereshetőségével kapcsolatos elgondolásaimat.

Az Algoritmusok oldalon bemutatom az általánosan közös és a korlátozottan közös alosztások kezelésésének lehetséges módjait.

A Mintaprogramok Turbo BASIC nyelven részletesen szemléltetik azt a módszert, ahogy az egyes feladatokat egy egyszerű és közismert nyelven, BASIC-ben meg lehet oldani. Aki ezeket a demo programokat futtatni akarja, az egí külön mappába töltse le a ZIP-fájlt, csomagolja ki (erre a Total Commandert javaslom), majd ugyanezzel a fájlkezelő programmal indítsa el a DEMO.BAT nevű batch programot. Ez a program bemutatja az eredeti input fájlt, majd egyenként elindítja a főmodult és az egyes alprogramokat.

Elgondolásaimat egy folyóiratcikkben fejtem ki, amely várhatóan a Könyvtári Figyelő c. szakfolyóiratban jelenik meg. Bár a kéziratot még nem fogadták el, a benne szereplő példákat ZIP-fájlként le lehet tölteni, és DOS alatt egyenként futtatni.

Az Online mintaprogramok PHP nyelven illusztrálja a tervezett fő programmodult és bemutat néhány alprogramot. Köztük van egy konvertáló segédprogram is, amelyet gyakorló szakozók és tájékoztató könyvtárosok máris használhatják, ha nem találnak egy olyan jelzetet az ETO régi kiadásának táblázataiban, amelyik beletartozik a két nagy analógiás csoport (a nyelvi és a földrajzi) egyikébe.

A PHP-ben írt programok közül a Jelzetek a listából választott komplex jelzetek feldolgozási menetét mutatja be, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) katalógusa alapján, az ottani rekordazonosítóval együtt. Ez a program azt is érzékelteti, hogy ha az éles változatot használnánk, a beolvasott rekordokból milyen módon mentené ki a program a jelzetelemeket. Ezek az elemek már alkalmasak a posztkoordinált keresésre, azaz a kombinálásukkal attól függetlenül is megtalálhatók lennének a katalógusrekordok, hogy ez eredeti jelzetbe milyen sorrendben vitte be őket az osztályozó könyvtáros. A demo program megmutatja, hogy hogyan bonthatók fel a komplex ETO-jelzetek, mely elemek kerülhetnének azonnal egy index-fájlba és mely elemek azonosításához kellenek külön alprogramok.

Az Irodalmi műfajok a korlátozottan közös (speciális) alosztások felismerését és leválasztását mutatja be, a Tantárgyak a kiegészítéses alosztások kezelését illusztrálja, a Pszichológia alprogram egy szűk terület pont nullás korlátozott alosztásait dolgozza fel. A táblázaton belüli analógiák alapján alkotott jelzetek kezelését az Őslénytan alprogram szemlélteti. (Az ETO korábbi válozatában nincs önálló őslényrendszertan, ehelyett a mai növénytan, ill. állattan jelzeteit kell adaptálni, a táblázatban található szabály szerint.)

Végül a keresőprogram demója azt is megmutatja, hogy mi lenne a javasolt programok eredménye, azaz a komplex jelzetekből származó elemekkel hogyan lehetne megtalálni a dokumentumot, a posztkoordinált keresés során. Erre az ISBN számok használata volt alkalmasabb, mivel az ISBN számokat akár közvetlenül a Google keresőbe is beírhatjuk, és megállapíthatjuk, milyen könyv van a jelzetek mögött.

(A programok természetesen nem értelmezik az egyes jelzetelemeket, ehhez be kellene tölteni az egész ETO-táblázatot, de az azonosított elemek értelmezését megkönnyítik.)

Az én elképzeléseim szerint a régi ETO-jelzeteket nem egyetlen program alakítaná át posztkoordinációra alkalmas elemekké, hanem programok egész láncolata. A fő program csak azt állapítaná meg, hogy mely jelzetelemek alkalmasak a közvetlen visszakeresésre, és melyeket kell tovább elemezni. A kimentett elemek ezek szerint kétféle fájlba kerülhetnek: a "kész" elemek állományába és a "problematikus" elemek állományába. Az utóbbiakat kell később feldolgoztatni az egyes részfunkciókra alkalmas alprogramokkal. A kész elemek kimentésének szerkezete: a rekordazonosító, majd a posztkoordinált keresésre való alkalmasságot jelző prefixum (ezt én a százalék karakterrel jelölöm, de bármi más is lehet), majd következik a jelzetelem. A problematikus elemek kimentési alakja csak abban különbözik ettől, hogy a prefixum lemarad, így alakjuk ahhoz hasonló marad, ahogy az adatbázisból beolvastuk őket.

Vissza a menüre