Hobó dal



Egyszer mindent ott kell hagyni.
Elég volt, nincs tovább!
Tested-lelked kívánja a
levegőváltozást.
Szedd fel a sátorfádat,
indulj utadra hát!
Várnak a messzi tájak,
vár egy másik világ.
Vár egy másik világ. Gyerünk,
gyerünk, gyerünk tovább!
Vár egy másik világ. Gyerünk,
gyerünk, gyerünk tovább!

Mindazt, amit összehordtál
hosszú évek alatt:
házat, autót, szép feleséget,
hagyd a csudába, hagyd!
Indulj el messze földre,
indulj, vissza se nézz!
Várnak új kalandok,
édesek, mint a méz.
Várnak új cimborák, gyerünk,
elég nagy a világ.
Várnak új cimborák, gyerünk,
elég nagy a világ.

Egyszer talán révbe érsz majd,
újra felépül a ház,
lesz új autó, új feleség is,
amit csak kívánsz.
Úgy érzed, elértél mindent,
de egyszer, egy szép napon
megszólal egy hang benned:
Tovább ezt nem bírom!
S elindulsz újra velünk,
gyerünk, az elhagyott nyomon.
Elindulsz újra velünk,
gyerünk, az elhagyott nyomon.


Ugrás a dalaim oldalára