Ég veled, kedvesem!
Véget ér hát ez az édes játék.
Amit eddig adtál nekem,
az már így is gyönyörű ajándék.
Ennyi szép, víg napom
egész életemben sose volt még.
Ez a nagy nyugalom,
amiben mindig szívesen élnék,
veled élnék, veled élnék,
veled élnék, veled élnék.
Mindez emlék, már csak emlék,
mindez emlék, már csak emlék.
Az öröm nagyon múlandó,
a szerencse is forgandó,
a szívem tele búval,
azért szól így a dal.
Ég veled, kedvesem!
Ne nevess, ha kicsordul a könnyem!
Egy ilyen szerelem
nem szakítható meg olyan könnyen.
Az utad másfelé
vezet, itt kell hagynod engem.
Minden oly észszerű,
s nem lehet, nem lehet igaz mégsem.
Itt vagy bennem, itt vagy bennem,
itt vagy bennem, itt vagy bennem,
szerelemben, szerelemben.
szerelemben, szerelemben.
Az öröm nagyon múlandó,
a szerencse is forgandó,
a szívem tele búval,
azért szól így a dal.