Dal a véletlenről



Egy ember két úton
egyszerre nem mehet.
Egyetlen életed
újra nem kezdheted.
Ki tudja, hány barát
várt hiába rád?
Hány nagy szerelem
került el teljesen?
Sok múlik, sok múlik,
sok múlik a véletlenen.
Sok múlik, sok múlik,
sok múlik a véletlenen.

Néha nézz a tükörbe,
vizsgáld meg önmagad!
Az vagy-e még, aki voltál,
vagy ez már másik arc?
Ami ma igen,
lehet-e holnapra nem?
A konstelláció
változik szüntelen.
Sok múlik, sok múlik,
sok múlik a véletlenen.
Sok múlik, sok múlik,
sok múlik a véletlenen.

S hogy erről most dalolok neked,
az is csak véletlen lehet.
Hogy nem állt meg még a szívem,
a véletlennek köszönhetem.
Igen, igen, igen,
mindez véletlen.
Igen, igen, igen,
minden véletlen.


Ugrás a dalaim oldalára